Az ezerkilencszázhetvenes évektől Dél-Afrika hagyományosan ütőképes fehér nehézsúlyúakat tudott felvonultatni, emlékezzünk csak Mike Schutte-ra, Jimmy Abbottra, Kallie Knoetze-re, Gerrie Coetzee-ra, Bennie Knoetze-ra, Johnny DuPlooyra, Pierre Coetzerre, és aztán őket követte Frans Botha és Corrie Sanders.
Az 1980-as évek végén a Lou Duva edzette dél-afrikai Johnny DuPlooy kezdte izgalomba hozni a nehézsúlyú boksz világát, amikor elkezdte kiütögetni az olyan amerikai felhozóembereket, mint: Eddie Taylor (TKO 3), Steve Zouski (TKO 4), Dave Jaco (KO 2), majd a már jobbakat is, David Bey (KO 9), James Tillis (TKO 10) és nem rég még cirkálósúlyú világbajnok Rickey Parkey (KO 10). És bár Mike Weaver ellen feladták 6 menet után, de a sort folytatta azzal, hogy kiütötte Tyson edzőpartnerét James Broad-ot (KO 4), majd kiütéssel visszavágott Weavernek is (KO 2). Végül Renaldo Snipes és 1990-ben a WBO címért Francesco Damiani megállította, véget vetve a top versenyzői reményeinek. De hamarosan a helyébe lépett Pierre Coetzer, egy másik fehér dél-afrikai, megfelelő mérettel, ütőerővel és egy szilárd állal. Számára 1992-ben egy eliminátori küzdelemben Riddick Bowe (TKO 7), majd a következő évben Frank Bruno (TKO 8) és George Foreman (TKO 8) sor hozta el a befejezést. De már feljövőben volt egy újabb fehér dél-afrikai, Corrie Sanders. Sandersre akkor kezdtek odafigyelni, amikor 1991-ben 1 menet alatt megsemmisíítette honfitársát Johnny DuPlooyt, elnyerve a Dél-Afrikai nehézsúlyú címet. Nem csak az hogy kiütötte DuPlooyt, hanem, hogy csak a 11. meccse volt, és a győzelme dominanciája ami izgatottá tette honfitársait. Bár legközelebb nem sikerült kiütni a strapabíró Mike Rouse-t, de aztán pillanatok alatt végzett azzal az Art Carddal (TKO 1), aki két hónappal korábban még 10 menetet állt Larry Holmesszal szemben. 1992-ben némi „visszaesés” következett be, amikor valamennyi ellenfelét (Anthony Wade, Mike Dixon, Mike Evans, és a cirkálosúly egyik top bunyósát, Johnny Nelsont) csak pontozással tudta legyőzni. A következő évben azonban beleerősített, és a négy ellenfelével (Matthew Brooks (TKO 1), Bert Cooper (TKO 3) 3), George Stevens (TKO 1), Levi Billups (KO 1) mindössze 6 menetet töltött a szorítóban. Az 1994-es Marshall Tillman (TKO 6) és Mike Williams (KO 1) kiütésével folytatta, és sokan már azt jósolták, hogy ő a legjobb nehézsúlyú, aki Dél Afrikából jön.
1994-ben Sanders ugyan nem volt Ring magazin Top 10-es, de az IBF-nél magasan rangsorolt, 23 győzelemmel (16 KO) állt veretlenül. Túl volt már olyan ellenfelekkel szemben, mint: Johnny DuPlooy, Mike Dixon, Mike Evans, Johnny Nelson, Bert Cooper, Levi Billups és Mike Williams, szóval egy ígéretes kilátásnak tűnt, aki lassan a top 10 ajtaján kopogtat. 1994. május 21-én, Dél-Afrikában aztán Nate Tubbs a 2. menetben egyetlen ütéssel csúnyán kiütötte. Tubbs győzelme igazából csak később értékelődött fel, amikor Sanders Hashim Rahman ellen bizonyította, hogy ő nem olyan rossz bokszoló, majd ezt későbbi mérkőzésein még fokozni is tudta, amikor 2003-ban könnyedén legázolta Wladimir Klitschkót, egy évvel később pedig nehéz első meneteket okozott testvérének, Vitali Klitschkónak is.
Sanders első legyőzője Nate Tubbs, a volt WBA nehézsúlyú világbajnok Tony „TNT” Tubbs testvére. Versenyzőként kevésbé voltak az eredményei lenyűgözőek, de a veretlen Corrie Sanderst amikor 1994-ben kilapította, flörtölt a top 10-el. Az IBF szervezet rangsorában a 3. helyre emelkedett. Nate-nek is az az ismerős hibája volt, évek óta testvéréhez hasonlóan, hogy ritkán volt meccsen jó formába. Az 1987-óta profi Nate Tubbs így emlékezett a Sanders elleni győzelmére és a pályafutására:
- Megragadtam a pillanatot azon a meccsen. Tévesen ítéltek meg és nem csinálták meg a házi feladatukat. Nagyon jól tudtam, hogyan kell kezelni egy fordított alapállásút, amatőr karrierem alatt számos balkezessel bunyóztam. Csak 26 amatőr meccsem volt, de pont akkor bokszoltam, amikor még elég jó bunyósok voltak. De a Sanders meccs volt az egyetlen a karrierem során, amikor 100% formában voltam. Három hónapom volt rákészülni arra a meccsre. A mérkőzést az International Carousel Resortban tartották. Tíz nappal a meccs előtt a Sun Internationalba tréningeztem. Dél Afrikai edzőtársaink voltak, és elláttak mindennel, jól bántak velem. Amikor ott (az üdülőhelyen) mindenkinek mondtam, hogy Corrie Sanders ellen bokszolok, azt gondolták, hogy veszítek. Corrie Sandersre úgy tekintettek, mint valami istenre. A mérlegelést az üdülőhelyen tartották, találkoztunk, de nem beszéltünk egymással. A riportereknek interjúkat adtunk. Elmondtam, hogy ki fogom ütni három menetben. Voltak neki emberei (kémei) az edzőtáborban, akik velem sparringoltak, és az első három-négy napban vertek, és ezt visszamondták Sandersnek, hogy két menet alatt végez velem. Sanders elhitte ezeket. Kezdetben fáradt voltam az időzóna átállás miatt. Ébren voltam, amikor a dél-afrikaiak aludtak az első öt napban fáradt voltam emiatt. A sparring utolsó két napján aztán kiütöttem mindenkit. Ez eljutott Cedric Kushnerhez, aki a mérlegelésen egy ötmeccses promóciós szerződést kínált nekem, hogy írjam alá, mivel sose hitte, hogy nyerhetek. Átírtuk ezt a megállapodást nyolc-kilenc hónappal később, mert egy olyan szerződést íratott velem alá, amit nem tudott teljesíteni. Miután kiütöttem Corrie Sanderst, senki nem akart bunyózni velem. Sanders akkoriban nem kért visszavágót. Pedig adtam volna neki, és újra kiütöttem volna.
A Sanders elleni győzelme nem vitte tovább Tubbs karrierjét.
- Esélyt kellett volna kapnom a világbajnok Michael Moorer ellen, ha megnyerem azt a meccset, de Moorer inkább George Foremannel ment. Én nem hibáztatom Moorert, ő minél több pénzt akart keresni, akkor is ha kiütötték. A promoter Cedric Kushner nem tudta, hogy mit csináljon velem. Ajánlott nekem 10 ezer dollárt, hogy mérkőzzek Andrew Golotával, de nem volt semmi értelme, mert legalább 30 ezret kellett volna ajánljon, érted. Tehát amikor lemondta az egyezményt, leszervezett nekem öt másik meccset. Sparringoltam Golotával a meccs helyett. Elmentem Lengyelországba és ő megvert az első pár napban, de utána összeszedtem magam, elővettem a nagy kesztyűket aztán minden nap kivertem belőle a szart is.
A Sanders győzelem után, közel egy évvel később lépett újra szorítóba, (1995-ben) legyőzött pontozással két középszerű ellenfelet (Martin Foster és West Turner), de aztán kikapott pontozással a spanyol-amerikai Jorge Valdes ellen. Később pedig őt vasalta ki Lawrence Clay Bey és David Tua 1998-ban, Tubbs egy kis börtön kitérő után, karrierje végefelé már még inkább nem volt formában.
- Két nappal előtte szóltak. A meccsre a sittről jöttem ki. 60 napig börtönben voltam testi sértésért és nem voltam formában. 320 font körül voltam és a meccsre kifogyott a szufla.
Voltak csúcspontok és mélypontok a karrierem alatt, szünetekkel együtt.
Visszavonulása után 500.000 dollár volt Tubbs bankszámláján, aminek egy része abból származott, hogy Mike Tyson egyik rendszeres és jól kereső kesztyűpartnere volt, de rajta kívül más menőkkel is dolgozott.
- Tyson ütött a legkeményebben, akit valaha ismertem. Mike-al dolgoztam 1988 és 1996 között, egészen az első Holyfield meccsig. Arra a meccsre Mike egyáltalán nem edzett. Túlságosan magabiztos volt, úgy érezte, hogy Holyfieldnek szar a szíve, úgyhogy könnyű munka lesz. De én elég sokat tanultam Mike-tól, amíg együtt dolgoztunk. Alkalmazott, mert volt jabem és mert nem voltam egy szaladgálós. Sosem volt könnyű a sparring, de köszönöm Istennek, hogy nem ütött meg túl sokszor. Ne érts félre, néhány ütéssel megfogott. Összesen háromszor leütött. Három vagy négy meneteket nyomtunk. Mike és én több száz menetet mentünk. Nagyon gyors volt. Csináltál egy hibát Mike ellen, és elintéz.
Voltam George Foreman edzőtáborába is, de sajnos nem engedték, hogy sparringoljak George-al. Jó mozgású voltam, de azt akarták, hogy valaki álljon meg George előtt. Így körülbelül három hét után Saint Luciaban megszabadultak tőlem. Larry Holmesszal is voltam edzőtáborba. De a Tysonnal való munkáért olyan jól fizettek, hogy máshol nem nagyon nézelődtem. Ajánlatokat kaptam 1500 dolláros meccsekre, hetente 3000 dollárt kerestem Mike-al. (90-es években) Nagyon jó védekezésem volt, így voltam képes ilyen sokáig Tysonnal maradni. Én és Mike összehaverkodtunk és ma is barátok vagyunk. A fiamat hat hónappal azelőtt gyilkolták meg, hogy Mike lánya meghalt. Mike sok időt töltött a fiammal.
Nate Tubbs jól ismeri az utcai erőszak világát. Testvérét, Derrick Tubbst 1980-ban gyilkolták meg az utcán. 20 éves fiát 2008-ban Cincinnatiban ölték meg
- A (tragédia) miatt bezártam a tornatermemet. Bunyósokat edzettem, de még mindig nem tudtam feldolgozni a történteket. A fiamat hátulról lőtték le és bosszút akartam. A fickó, aki tette, 14 évet kapott.
Nate Tubbs 2005-ben vonult vissza, karrierje során 18-4 (14 KO) rekordot ért el.
- 40 éves voltam és kb 500 ezer dollár volt a bankszámlámon. Mindig jó üzletember voltam, ingatlanokkal kereskedtem. Don King mondta nekem mindig, hogy gondoskodj a pénzedről. Tyson edzőtáborában a sparring partnerek szerettek hazárdírozni, én meg elnyertem a pénzüket. Az egyedüli akit nem tudtam megverni kártyán, Don King volt (nevet). Az egyetlen ok, amiért egy 40 éves még bunyózik, az az, hogy nincs pénze. Tehát számomra abban az időben már nem volt értelme. Körülnéztem és rájöttem, hogy én már ezt nem akarom csinálni. Visszanézve, elrontottam a karrieremet, mert nem voltam formában, és amikor kellett a pénz, elvállaltam olyan meccseket, amire nem is volt időm rákészülni. De mindenből tanultam és nem csak a győzelmekből.
Napjainkban az NTGH (Nate Tubbs Group Home) egy nonprofit szervezet, ami a drogok fegyverek, utcai bandák és erőszakkal szemben amatőr boksz programot illetve különböző oktatási és terápiás szolgáltatásokat nyújt bajba jutott és veszélyeztetett tizenévesek és fiatal felnőttek számára.
2020. június 4. - Leibinger Gábor
