Eredményei : 33 győzelem, 4 vereség (27 KO)
1995 - 1997: Az IBF nagypehelysúlyú világbajnoka.
Utolsó mérkőzés : 2000.09.08.-án pontozásos győzelem Joe Hutchinson ellen 10 menetben.
Híresebb ellenfelek :
Tracy Patterson (W. 12.)
Gabriel Ruelas (W. KO 5.)
Angel Manfredy (L. KO 8.)
Ivan Robinson (L. 10..)
Profi debütálás : 1991.06.10. (W. KO 3.)
Edzo : Hector Rocha
Manager : Pat Lynch
Arturo Gatti 1991-ben állt a profik táborába. A montreali születésű bunyós nem volt abban a szerencsés helyzetben, hogy válogatott ellenfelek ellen kezdhesse profi karrierjét. Az "úszik vagy megfullad" elv alapján Gatti olyan hasonszőrű bunyósok ellen kezdte pályafutását, akik szintén akkor kezdték profi karrierjüket, és égtek a bizonyítási vágytól. Gatti azonban már ekkor rendelkezett azzal a borzalmas ütőerővel és agresszivitással, melynek köszönhetően első öt ellenfelét mindjárt a nyitó menetben kiütötte, mintegy előrevetítve későbbi ténykedését. Pályafutása második éve azonban kis "visszaesést" jelentett Gatti számára. Hatodik ellenfele, Joe Lafontant teljes hat meneten át kihúzta Arturo ellen, majd következő ellenfele, a relatíve ismeretlen King Solomon pedig pontozással hat menetben le is győzte az akkor még rutintalan Gattit.
Első veresége gondolkodóba ejthette Arturo-t. Következő mérkőzése érdekes módon Európában, Hollandiában volt, ahol a környezetváltozás meghozta számára a kellő önbizalmat, és Plawen Goutchev ellen mindjárt az első menetben kiütéses győzelmet aratott. Ezt követően Gatti három év leforgása alatt 16 alkalommal lépett a kötelek közé, és két pontozásos győzelmén kívül minden meccsét KO-val nyerte meg! Gattinak összesen 54 menetre volt szüksége a 16 ellenfél ellen, ami -tekintve, hogy nagypehelysúlyról van szó- igen drasztikusan jelzi Arturo ütőerejét.
Első címmérkőzését 1995 decemberében Tracy Patterson ellen vívta. Patterson mostohaapja az egykori legendás nehézsúlyú bajnok, Floyd Patterson volt. Tracy igen rutinos bunyósnak számított: többszörös világbajnokként csaknem 60 mérkőzéssel a háta mögött, többek között a legendás mexikói Daniel Zaragoza "skalpjával" a tarsolyában szállt szembe Gattival. Az összecsapás az IBF nagypehelysúlyú bajnoki címéért folyt. A Madison Square Gardenben megrendezett mérkőzésen Gatti már a második menetben padlóra küldte ellenfelét, de Patterson felállt, és folytatta a meccset. A bírók 12 hihetetlenül izgalmas menet után Gattit látták jobbnak, aki ezzel a győzelemmel elnyerte a világbajnoki címet! Gatti egy csapásra az egyik legnépszerűbb bunyós lett, akinek meccsei sorra az HBO legnézettebb programjai között szerepeltek.
Az első címvédésre nem kellett sokat várni. Alig 3 hónap elteltével Gatti ringbe lépett a Dominikai Köztársaságból származó Wilson Rodriguez ellen. Rodriguez rendesen felkészült ellenfeléből: precíz egyenes ütéseitől már az első menetben bedagadt a bajnok szeme. A második menet még rosszabbul folytatódott Gatti számára, ugyanis padlóra került. Ezen a meccsen Arturo azonban megmutatta, hogy miért tartják őt a modern boksz egyik leglátványosabb bunyósának. Szó szerint a padlóról felkelve fordította meg a számára igencsak kedvezőtlenül induló meccset! Minden erejét összeszedve, Gatti céltudatosan támadta Rodriguez testét, hogy a fegyelmezetten védekező ellenfél fedezékét kissé lejjebb hozza. Az ötödik menetben egy borzalmas erejű ütés el is törte Rodriguez egyik bordáját, aki Gatti reményeinek megfelelően kénytelen volt védtelenül hagyni az állát. Arturo csak erre várt: a 6. menetben eleresztette legendás balhorgát, és ezzel véget is vetett a mérkőzésnek! Ez az összecsapás 1996-ban az év meccse lett!
A Rodriguez elleni drámai meccset követően Gatti még egyszer bokszolt abban az évben (KO 3.), majd 97 februárjában visszavágót adott Tracy Pattersonnak. Ez alkalommal a mérkőzés már messze nem volt olyan szoros, mint első alkalommal, és Gatti módszeres verésben részesítette ellenfelét, aki ugyan végibírta a meccset, de egyértelmű pontozásos vereséget szenvedett.
Gatti következő igazán nagy csatájára 97 októberében került sor. Az ellenfél a korábbi WBC világbajnok, Gabriel Ruelas volt. A meccs váltakozó sikerrel folyt, de az acélkemény mexikói feladta a leckét Gattinak, akit a 4. menetben szinte öntudatlanra vert ellenfele. Az ötödik menetben aztán mindkét bunyós kinyitotta a pofonládát, és olyan meccset produkáltak, amelyre csak a Hong-Kongi akciófilmekben képesek a szereplők. Az óriási adok-kapokban aztán lesújtott a "Villám" egy fantasztikus balhorog képében, amely pontosan landolt Ruelas állán. A mexikói úgy rogyott össze, mint akit valóban a villám sújtott agyon, és a pépesre vert arcú Gatti térdre rogyva ünnepelt. Tehette, mert újra bizonyította a világnak: jobb bunyós ugyan létezhet nála, de izgalmasabb aligha! A mérkőzés természetesen elnyerte az év meccse címet!
Alig telt el 3 hónap a Ruelas elleni diadal után, és Arturo máris ringbe lépett az igen magasan rangsorolt Angel Manfredy ellen. A meccs előtt kb. egyforma esélyt adtak a szakértők mindkét bunyósnak a győzelemre. Az összecsapásra könnyusúlyban került sor, Gatti feladta korábbi bajnoki címét. A mérkőzés elég szerencsétlenül kezdődött Gatti számára, ugyanis régi "jó" szokás szerint megint felrepedt a szemöldöke. Ezt az elonyt az "El Diablo" becenévre hallgató Manfredy ki is használta, és a harmadik menetben padlóra is küldte ellenfelét. Gatti felkelt, összeszedte magát, és a meccs közepe felé átvette az irányítást. Ez alkalommal azonban elmaradt a csoda. A nyolcadik menetben a bíró Gatti sérülése miatt leállította a mérkőzést, és a meccset technikai KO-val Angel Manfredy nyerte! Különösen fájó volt Gatti számára, hogy a leállítás pillanatában két pontozónál is nyerésre állt!
Gatti következő meccsére több mint fél évet kellett várni. Az ellenfél "Mighty" Ivan Robinson volt, aki éppen két vereséggel a háta mögött érkezett erre a mérkőzésre, melynek esélyese egyértelműen Gatti volt. Az összecsapás a várakozásoknak megfelelően kezdodött: Gatti a negyedik menetben padlóra küldte Robinsont. Mindenki legnagyobb meglepetésére azonban Robinson felkelt, és megfordította a mérkőzést! A meglepett Gatti képtelen volt lépést tartani a precízen bokszoló ellenféllel. Arturo a meccs vége felé észbe kapott, és az utolsó menetben fergeteges tempót produkálva megrendítette Robinsont. A kiütés egy hajszálon múlott, és a ha a mérkőzés történetesen egy 12 menetes bajnoki meccs, akkor Gatti minden bizonnyal kiütéssel meg is nyeri, de ebben az esetben szoros, megosztott pontozásos vereséget szenvedett. A meccs kiérdemelte az év mérkőzése címet, de ezen már -Gattit ismerve- senki nem lepődött meg.
A Gatti vs Robinson meccs visszavágójára még 1998-ban sor került. Egy igen fordulatos, izgalmas összecsapáson a pontozók Robinsonnak adták a gyozelmet, de ezt az ítéletet sokan mai napig vitatják. Így alakult, hogy Gatti 1998-ban minden mérkőzését elvesztette!
Arturo visszatérésére nyolc hónapig kellett várni. A súlycsoport immár kisváltósúly. Az ellenfél Reyes Munoz volt, aki Gatti első komolyabb ütésétől szinte eszméletét vesztette. A következő "áldozat" Joey Gamache, aki korábban mérkőzött Orzubek Nazarov és Julio Cesar Chavez ellen is. A meccs ijesztő véget ért, mikor néhány tiszta Gatti-bombától Gamache a második menetben merev testtartásban elterült a padlón. A gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően szerencsére nem történt tragédia. A következő a sorban Erik Jakubowsky volt, aki szintén két menetig húzta Gatti ellen.
2000 szeptemberében Arturo életében először bokszolhatott Montrealban, hazai közönség előtt. Az ellenfél a veretlen Joe Hutchinson volt. A várt Gatti parádé azonban elmaradt. Az első menetben egy összefejelés következtében Gatti szemöldöke felnyílt, és kénytelen volt óvatosabban bokszolva, pontozással abszolválni a meccset.
Perspektíva :
Gatti következő meccse 2001. március 24-én váltósúlyban lesz. Az ellenfél pedig nem más, mint Oscar De La Hoya. Életében először Gatti egyértelmuen a kevésbé esélyes bunyós szerepében lép ringbe. Kérdés, hogy mennyire lesz képes egy ennyire támadó felfogásban küzdő bunyós, mint Gatti, sikerrel felvenni a versenyt egy olyan virtuózzal, mint Oscar. Az mindenesetre biztos, hogy nem mindennapi összecsapás lesz, két remek bunyós között. A meccs tétjét emeli, hogy mindkét bunyós számára kiemelt fontosságú, további karrierjük szempontjából meghatározó fontosságú meccsről van szó.
A bunyós:
Abban szinte minden bokszrajongó egyetért, hogy Arturo Gatti napjaink egyik leglátványosabb stílusú bunyósa. Mintha időzavarba kerülne a néző, mikor Gattit látja bunyózni: ez a fajta stílus a század elején, de még inkább a római arénákban dívott. Ha mottót kellene választania, Gatti bizonyára a "inkább kapjak kettőt, csak adhassak egyet" mellett döntene. Bár alapvetően egy jó mozgású, képzett ökölvívóról van szó, Gatti igazi lételeme a hirigelés, melyben kibontakoztathatja legnagyobb fegyvereit: a fantasztikus elszántságot, remek kondíciót, ütésállóságot és a brutális ütőerőt, melyek a legtöbb esetben meghozták számára a diadalt. Különösen félelmetes Gatti balhorga: ez az ütés, ha pontosan talál, a legtöbb esetben a "lámpaoltást" eredményezi az ellenfelek számára. Van azonban egy igen kellemetlen adottsága Gattinak, amely eddigi pályafutása során többször leküzdhetetlennek bizonyult számára. Ez pedig a rendkívüli hajlam a kisebb sérülésekre. Gatti bőre rendszeresen felreped, szeme bedagad a meccsek során. Ez pedig igen nagy hátrány egy ilyen agresszív, támadó stílusú bunyós számára. Mindent egybevetve: függetlenül attól, hogy nyer vagy veszít, Gatti esetében nem létezik unalmas mérkőzés!
Érdekességek :
- Gatti fantasztikus súlyingadozásokat tud produkálni a bemérlegeléstől a ringbe lépésig: gyakran nem is egy, hanem két súlycsoport különbséget képes magára szedni.
- Gatti látványos stílusa, megalkuvást nem ismerő küzdeni akarása rengeteg rajongót szerzett neki. Köztük olyan legendás bajnokok is vannak, mint pl. a Sugar Ray Robinsont is legyőző Carmen Basilio, aki kedvencei között tartja számon Arturot!
2001.02.20. Boros "Golyo" Tamás
