Visszavonult Rakhim Chakhkiev
Hozzászólok:
@Phenomenal: Hát igen... versenyezni tudni kell. Nem tudom ezt lehet-e tanulni, vagy csak a sok versennyel megszokja az ember?? Nekem mindig hiányzott a verseny, de túl is tudtam izgulni, s olykor már a meccs előtt vesztettem.. Jó edző nélkül nehéz!De az sem biztosíték semmire.
De vannak olyanok, kikből a versenyszitu hozza ki az igazi teljesítményt...
Õ az edzők álma!!
Kár érte, biztosra vettem pedig az elején, hogy ha vki, hát ő biztos, hogy profi vb lesz...
Technikailag és erőben-ütőerőben is nagyon ott van, de a ring iq hiánya miatt az erőnléte idôvel kifullad. Igazából ez fejben vmi mentális gond lehet nála (lehet pont a pályafutás során bekapott sok ütés hozta ezt ki mert meccstapasztalata, rutinja meglenne egy okosabb bokszhoz alapnak). Sajnálom, de megértem hogy befejezi, ha így érzi, akkor ez az okos döntés.
@bpjotruska: Csak az "elfáradás" miatt írtam Madárról, nem azért, mintha a bunyójuk között sok hasonlóságot véltem volna felfedezni. Igen, azt gondolom, a ringintelligenciába a saját erőállapotom ismerete vastagon beletartozik, de az edzői stab hozzáértését is megkérdőjelezem, mikor a tanítványuk többször is ugyanabba a hibába esik.
@GGG: Mondjuk Cshakiev 3-4 menet alatt annyi teljes erobol meghuzott utest inditott, mint Madar kb az osszes cimvedesen egyuttveve. Takarekosan bokszolva, csak neha egy-egy ritmusvaltasnal szorva teljes ereju powereket Cshakiev is tovabb birta volna kondival. Nagyon mas stilusu bunyosok voltak, en azt hiszem Cshakievbl tobbet ki lehetett volna hozni, ha van egy pici ringintelligenciaja - de nem volt.
@Phenomenal: A "mi Madarunkban" is hasonló dolgokat véltem felfedezni a legkeményebb meccsein. Sokszor teljesen elkészült az erejével, pedig azt mondta - saját bevallása szerint - , hogy ennél többet nem tud edzeni és én ezt el is hiszem neki. A különbség talán az volt, hogy ő a "szívével" valahogy túlélte a neccesebb helyzeteket. Ez is egy tényező tud lenni a sok közül :)
@GGG: Velemenyem szerint a tehetseg munkabefektetes nelkul nem sokat er. Es meg az is keves ha nincsen az illetoben egyfajta szenvedely azirant amit csinal. Viszont az is Lehet hogy lemesz a terembe kidolgozod a beled es tenyleg jo vagy viszont nyomas alatt nem vagy kepes teljesiteni. Sokan nem konsiban vagy utesallosagban hibadzanak hanem fejben fogynak el. Legjobb pelda erre talan Golota.
Sok hiányérzet maradt bennem vele kapcsolatban. Látszott, hogy minden ellenfelénél technikásabb, gyorsabb. Ha 3 menetig tartana egy mérkőzés, talán még most is veretlen lenne. A szomorú (vagy inkább furcsa), hogy sose tanult a vereségeiből. Ugyanúgy kipukkadt pár menet után, mint korábban bármikor. Lehet, hogy mentálisan nem bírta (mint pl talán David Price), de aki világbajnok akar lenni, annak ez nem lehet mentség. Itt mindig felmerül bennem, tulajdonképpen ki a jó sportoló? Aki technikailag kiváló? Aki mentálisan erős? Aki bírja a sérüléseket? Hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy "képességei alapján akár...". Ilyenkor látszik, hogy milyen összetett ez a kérdés.