Legendás párharcok: Joe Louis jobbhorgaiba a náci rendszer is beleremegett (videó)
A Sportal.hu sorozatának első részében a profi ökölvívás klasszikusai kerülnek terítékre. Meghívott vendégekkel, Rácz Félixszel, a korábbi évek sikeres bokszpromóterével olyan klasszikus rivalizálásokról beszélgettek, mint a két Louis–Schmeling mérkőzés, továbbá az Ali–Frazier, a Gatti–Ward és a Wilder–Fury trilógiák. A beszélgetés ide kattintva érhető el.
Hozzászólok:
@Moorer: Az akkori kulturális kontextust szükséges figyelembe venni, amiben Louis és Schmelling meccse zajlott, hogy megértse az ember, miért illetik hasonló jelzőkkel ma is Louist, mikor felelevenítik a pályafutását:
1. A Barna Bombázó ringbeli teljesítményének és azon kívüli megnyilvánulásainak bokszon túlnyúló kulturális hatása Aliéhoz mérhető. Ő volt a legelső színesbőrű bokszoló, aki képes volt elérni, hogy az amerikaiak nemzeti hősnek tekintsék a származása ellenére. És ez akkor történt, mikor még (,,az egyenlően de elkülönítve,, jogi elvét követve) faji elkülönítésre vonatkozó törvények voltak életben szerte Amerikában is, az afroamerikaiaknak el kellett különülniük a fehérektől köztereken, iskolákban, a hadseregben, közlekedési eszközökön, várótermekben, éttermekben, temetőkben, ivókutaknál. (Rosa Parks, M. Luther King, és a polgárjogi mozgalom késő 50-es-évekbeli áttörő sikere előtt járunk még 20 évvel.) Ahogy a wikipedia írja: ,,Louis's cultural impact was felt well outside the ring. He is widely regarded as the first African-American to achieve the status of a nationwide hero within the United States...,,
2. Ebben a légkörben (Amerikában pld. délen még nyíltan és államilag sok helyen támogatottam virágzik a színesbőrűeket üldöző, sokszor önkényesen meggyilkoló csuklyás Ku-Klux Klán, míg az óhazában 33-ban Hitler Németországban átveszi a hatalmat és terjeszti a náci ideológiát) a színesbőrű Louis és (az amerikai bajnoktól amerikai földön a nehézsúlyú vb címet elhódító) német Schmelling 36-os és 38-as meccsei (egyebekben Schmellinggel szembenvalóban nem túl igazságos) ,,demokrácia kontra nácizmus,, kontextusba helyeződnek mindkét oldalon, a II. vh. előtt. Louis mikor győz a visszavágón, pld. a helyszínen szurkol neki az amerikai elnök, és a győzelme nagyban hozzájárul az afroamerikaiak egyenjogúként való amerikai elismerésének folyamatához, miután az amerikaiak tömegei talán most először azonosulnak egy színesbőrű bokszoló sportteljesítményével, a magukénak érezve azt. (De ezután is van amerikai újság amelyik dzsungel vadállatnak meg buta fekete kölyöknek címkézi persze.)
3. A visszavágón vesztes német nemzeti hős Schmelling (akit megtalál hősnek a náci párt mert a zsidó származású előző német bajnoktól is elhódítja az övet) maga is kiváló sportember és a ringen kívül is morális példakép (nem lép be a náci pártba erős nyomás hatására sem, üldözött zsidó gyerekeket buntat és ment meg, stb.), későbbi barátsága Louissal a boksztörténet egyik felemelő momentuma.
+4. Az nem politizálás, ha a történeti kontextust felidézi vki. Ennek semmi köze a politikai semlegességhez. (Ráadásul pont Hitler eszméinek esetleges modernkori követőinek ,,politikai érzèkenységére,, miért is kéne tekintettel lenni vmi súlyosan félreértelmezett metademokratikus szempontból.) Nem politizál egyik oldalra sem aki erről beszél.
Nem volt ez egy rossz beszélgetés, sőt.
@Moorer : Ezt a sztorit 90%-ban így mesélik el mások is, hozzátartozik a történethez. A cím választás annyira nem szerencsés, de így érthetően több embert vonz.
" Joe Louis jobbhorgaiba a náci rendszer is beleremegett"
Bocsi...de miért kell politikát hozni az oldalra? Azért szeretem az oldalt mert politikailag semleges, légyszi ne kezdjünk bele.